Az illatos termékekkel érzékenységet is vásárolhatunk
Ma már mindenünk illatos: a bőrünk, a hajunk, a ruhánk, a zsebkendőnk, az autónk, az élelmiszereink, a gyógyszereink. Hogy ez nem teljesen veszélytelen arról a bőrgyógyászok tanulmányaiban olvashatunk.
Forrás: https://tudatosvasarlo.hu/illatos-termekekkel-erzekenyseget-vasarolhatunk/
Úszunk az illatfelhőben
A kölnik és a parfümök a luxus érzetét keltik, növelik a magabiztosságot. A valódi illóolajok testi-lelki közérzetet javító hatását ma már nem csak a tapasztalat, de tudományos vizsgálatok is alátámasztják. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a gyártók, amit csak lehet illatosítanak: a kozmetikumokon kívül, a levegőt, a törlőkendőket, a ruhaneműket, az élelmiszereket, sőt még a gyógyszereket is. Hogy ez nem teljesen veszélytelen arról a bőrgyógyászok tanulmányaiban olvashatunk. Statisztikájuk szerint évről évre nő az illatanyag-allergiától szenvedők száma és ez a tendencia minden valószínűség szerint, az elkövetkező években fokozódni fog.
… és az allergiában
A fejlett országokban a helyzet még drámaibb: Dániában már a lakosság mintegy 2 %-a érintett, Németországban több mint 1 millióan szenvednek illatallergiától.
Magyarországon – prof. Dr. Temesvári Erzsébet bőrgyógyász szerint – a rendeléseket felkereső betegek 10%-ának kimondottan illatallergiával kapcsolatosak a panaszai. Nem lehet elsiklani afelett a tény felett sem, hogy az illatos kozmetikumok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy sok esetben már kisgyermekkorban kialakul az egy életre szóló érzékenység. A nyugati államokban a gyerekpopuláció legerősebb környezeti allergénjeinek tartják az illatokat, amely – a bőrgyógyász elmondása szerint már a nikkelt, a higanyt, és a formaldehidet is megelőzi.
Külön címkézési kötelezettség
Az Európai Unió Bizottsága 2003. kora tavaszán a kozmetikumokra vonatkozó irányelveiben nem véletlenül vonta bevallási kötelezettség alá a leggyakrabban allergiát okozó illatanyagokat. Az illat – általános angol gyűjtőnevén fragrance, vagy a parfum – a továbbiakban már nem minden esetben lesz elegendő megjelölés a termékek összetételében. A szakminisztérium rendelete szerint 2005. márciusától már a magyar fogyasztók számára is külön fel kell tüntetni a ezeknek a veszélyesebb illatanyagoknak a neveit a készítményeken.
Már az illóolajok is
Akinek a bőre a perubalzsamra érzékeny, annak vigyáznia kell, mert valószínűleg előbb-utóbb egy sor illóolajra is az lesz. Az utóbbi 15 évben a bőrgyógyászok által használt allergia-teszt nyolc illatanyagot tartalmazó fragrance-mix illatkeverékkel (fahéj-alkohol, fahéjaldehid, eugenol, amyl-fahéj-aldehyd, geraniol, isoeugenol, hidroxicitronellal, oak moss) bővült, amely a leggyakrabban használt illóolajoknak még mindig csak a 40%-át fedi le.
Megelőzés?
Mivel az allergia nem gyógyítható, mindenképpen törekedni kellene a megelőzésre. Ez nem is olyan egyszerű, hiszen a fogyasztási szokások megváltozása miatt ma már a nők több mint 90 %-a, a férfiaknak is legalább a 75%-a – csak a kozmetikumok révén is - nap mint nap kapcsolatba kerül az illatokkal. Nem csak az allergiától szenvedőknek javasolt a mértékletesség. Még a panaszmentes többségnek is visszafogottabban kellene használnia az illatosított termékeket. A veszélyes illatanyagok listája tovább bővűlhet, s ma még nem tudható hogy mely illatanyagokkal.
Mire vagyunk allergiásak?
Az allergiát kiváltó anyagok beazonosítása ugyancsak nem könnyű feladat. Európában az illatkompozíciók készítéséhez legalább 3000 féle anyagot felhasználhatnak, s egy illatkompozició akár 30-300 (szintetikus és természetes) összetevőből is állhat. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy lehetetlen valamennyi érzékenyítő illatanyagot felsorolni az egyes kozmetikai készítményeken.
Feltüntetési kötelezettség
Az Európai Unió testületének irányelvei 2004. május 1-jétől Magyarországon is érvényesek. A feltüntetési kötelezettség segítségével a leggyakrabban allergiát kiváltó 26 illatanyag – majdnem, hogy kikerülhetővé válik. A feltüntetési kötelezettség bevezetése az EU kozmetikai szerekért felelős tudományos testületének javaslatára történt. A határértéket a bőrön maradó termékekben 0,001 % ban szabták meg, a leöblíthető (szappan, sampon) termékekben pedig 0,01 %. Az anyagot csak akkor kell jelezni az összetevők felsorolásában, ha a koncentráció meghaladja ezeket az értékeket. Ezt a döntést a magyar bőrgyógyászok közül többen kritizálják, véleményük szerint ugyanis az erélyesebb allergének felhasználását egyáltalán nem szabadna engedélyezni a kimondottan allergiások és érzékeny bőrűek számára készült termékekben.
Ajánlott illat és allergia mentes termékeink
mosógél | öblítő | mosogatószer | folyékony szappan | tusfürdő |